Már nem is tudom mióta nem jelentkeztem.A fő ok, hogy nem történik semmi olyan mostanság velem, ami szerintem izgalmas számotokra. Sok bosszankodás az iskolai borzasztó adminisztráció és szervezés miatt (ma kaptam meg az órarendem...), cikkösszefoglalók írása a szakszemináriumra, és egy jó kis csoportos feladat az itteni iskolakezdés bevezetéseként. Nem tudok sok sikerről beszámolni, azon kívül, hogy nem robbantam fel, nem kaptam szívinfarktust és nem öltem meg szegény szerencsétlen kínai csoporttársamat.
Az idő azonban gyönyörű, megtartottam életem első röplabda edzését angolul és megettem az első mézikémet és megittam az első normális kávémat. Sajnos a fényképezőgépet mostanában mindig itthon felejtem, de a későbbiekben majd igyekszem pótolni az elmaradásokat, ugyanis a Pontypridd és Treforest között található Ynysangharad :) park elképesztően szép. A mézikét a telefonommal megörökítettem, úgyhogy ezzel tudlak ma megörvendeztetni Titeket.
Ma rájöttem, hogy folyamatosan elkövetek egy közlekedési hibát. Az iskolába menet, át kell kelni a vasúti sín felett egy szűk kis gyalogos felüljárón. Ez általában nem üres, de egymás mellett csak két ember fér el egyszerre. Egészen a mai napig nem értettem, hogy miért olyan bunkók az itteniek, hogy nem rendeződnek egyes oszlopba ha valaki jön szembe. Ma viszont rájöttem, hogy az ő szemükben én vagyok a bunkó, mert mindig az átkozott jobb oldalra rendeződöm, ami számukra teljes mértékben felfoghatatlan...Ennyit a gyors felfogásomról.
Holnap a posztgraduális képzésben résztvevőkkel ellátogatunk St. Fagans-be látogatunk a nemzeti szabadtéri történelmi múzeumba. Remélem utána egy vidám és izgalmas bejegyzéssel lesztek gazdagabbak.
Mindenkit puszilok, különösen várok egy jó hírt valakitől!:)
"When nothing goes right, go left."
VálaszTörlés